BuzzerBeater Forums

ez az egyik ok ami miatt nem szerettem, a másik, egyszerre 15 szálon fut a könyv. A 3. kötet elejére jöttem bele, most már alig tudom letenni. Na megyek fürcsizek egyet és közbe olvasom tovább.

Igen, az 5. a Sárkányok tánca, ami nemrég (májusban) jött ki magyarul. Jó a filmsorozat is, sikerült elkapni a hangulatát, de azért könyvben az igazi.

Akkor nekem sincs más hátra, mint hogy elolvassam az összes részt! :D Majd, ha végeztem, megbeszélhetjük, ahogy Te is írtad. :)

Az első részt néztem még meg korábban, de aki kölcsönadta a könyvet, ő is azt mondta, hogy a könyv az igazi. :)

Javasolták nekem is a tv-s verziót, de addig nem akarom megnézni, amíg el nem olvasom az összes részt. Nem akarom, hogy a sorozat befolyásolja a véleményem a könyvről. A filmek nem adják sokszor vissza azt a világot amit a könyvek. Pl. a gyűrűk ura trilógiára is sokan mondták, hogy rossz a könyvekhez képest.

A tévésorozat csak az első két részt öleli fel jelenleg, jövő tavasszal lesz a 3. részből a 3. évad. Azokat meg olvastad már, azt mondtad, szóval megnézheted. :)

Ezt nem tudtam. Most kiolvasom a 3. részt, (megvan már a 4. is) aztán lehet neki állok a sorozatnak minden este megnézek egy részt. Ha nem bírom ki, akkor először kiolvasom mindet, utána nézem meg majd tv-ben. meglátjuk.

Nekem meg kezd unalmas lenni állandó magyar betegségként hivatkozni az összefogás hiányára... Szerintem ez inkább személyiségfüggő, és nem mentheti fel senki magát azon az alapon, hogy "ja, persze,magyarok vagyunk-nem csoda,hogy széthúzunk."
Sokkal türelmesebbeknek kellene lennünk,azt hiszem...

Tisztelt tanár Úr!

Eszembe sincs összeveszni/kötekedni, de engedtessék meg, hogy ehhez a témához konkrétumokkal szolgáljak. Úgy látszik, hogy sok könyvet olvastam, így egy olyan kötetet is, ami arról szól: Miért nem bírják a magyarokat?!

Számomra teljesen hiteles, noha elég furcsán (negatív oldalról) boncolgatja a témát.
Szinte minden szavát igaznak vélem.

Idézek belőle:

A magyarok nemigen ismerik el hibáikat, bár tisztában vannak velük. Egyik legfőbb gyarlóságuk a széthúzás: ha négy magyar kerül össze egy szobába holtbiztos, hogy öt pártra tömörülnek....

A magyarok pesszimizmusa alaptulajdonság. A magyarok szerint fél üveg ital még véletlenül sem félig van, hanem félig üres.
Borúlátásuk a valósággal dédelgetik. Szerintük az optimista egyenesen alulinformált.
A magyarok meggyőződése, ha egy hír rossz, akkor az igaz.
A magyarok boldogan azonosulnak Woody Alennel, aki azt állítja: üldözési mániám van, mert üldöznek.

Stb..stb…

Ajánlom elolvasásra mindenkinek, mint ahogy a sorozat többi kötetét is.

Miért nem bírják az osztrákokat, ruszkikat, franciákat, japánokat, kínaiakat, amcsikat, angolokat

Ehhez csak annyi kiegészítést tennék, hogy ez a könyv az eredeti angol sorozat, "The Xenophobe's Guide to..." (azaz szabad fordításban az idegengyűlölők kézikönyve) sorozat része, amely gyakorlatilag egy nemzeti sztereotípiagyűjtemény minden országról/népről az adott kötetben. És általában helyi szerzőket kértek fel a saját nemzetük pellengérre állítására, tehát igazából amolyan "hogyan gondoljuk, hogy látnak minket kívülről a többiek" nézőpontból íródtak. Nyilván kissé szatirikusak, humorosak, és van bennük igazság is, de azért ne tekintsük általános érvényűnek. Alapvetően minden közösség/nemzet olyan, amilyenné mi egyének tesszük, nem kell semmiféle nemzeti attitűdre fogni.

Kedves Gila!

Az említett kötetek egy részét én is olvastam-kellemes közhelygyűjtemények,sajátos csomagolásban.Persze a közhely nem biztos, hogy nem igaz-sőt, általában valós tapasztalatok állnak mögötte...

Percig nem vitatom,hogy egyfajta nemzetkarakterisztikai sajátosságról beszélgetünk,ami létező dolog.Nyilván vannak súlyos történelmi okai is a dolognak-amiről nem szívesen beszélnek,pedig tény. (Pl:Miért nem bízik a magyarok többsége az államhatalomban? Mondj saját életedből/Magyarország történetéből olyan példákat,amikor az állam gyorsan, hatékonyan és egyértelműen segített Téged/polgárait! Sorolhatnám még a kényes kérdéseket...)

Nemzetközi összehasonlításban legutóbb valóban kijött az eredmény,hogy a magyarok kreatívak és innovatívak, viszont meglehetősen individualisták. Magyarra fordítva: "mégis mindenki okos, vagy azt hiszi magáról"(by Sziámi) és megy a saját feje után, letojva más véleményét,érdekeit,szempontjait.Együttműködésre meg aztán végképp képtelenek vagyunk.

Pesszimisták is vagyunk általában, igen.Miért lennénk optimisták? Ezt sem vitatom.


Én annyit írtam csupán,hogy:

1.Általános jegyek alapján mindenkit ilyennek ítélni hiba (tudnék sok ellenkező példát sorolni a környezetemből-ők talán nem magyarok?De igen-mégsem széthúzóak, pesszimisták.)
2.Felmenteni magunkat a normális viselkedés/hozzáállás alól ezekre az általános elvekre hivatkozva szintén az (attól,hogy a másik hülye,nekem még nem kötelező-szoktam mondani a gyerekeknek is)
3.Baromira unom ezt a fajta viselkedést (lehet,hogy ez már a korral jár,vagy munkahelyi ártalom)
4.Nem lehetne változtatni ezen? (dehogynem-csak messze nem oly kényelmes, mint párás szemmel sóhajtozni a végzet,a sors, a magyarok, stb. miatt)

Az előző hozzászólásom lényege meg ez volt: türelmesebbnek kellene lennünk! Egymás iránt mindenképpen. Magunkkal szemben meg talán lehetnénk olykor szigorúbbak.

Mire gondolok?

Nem kell egymást osztani! Vitatkozni lehet, de amikor kezd elmenni személyes irányba-na az már nem. Tudom én, hogy úgy kezdődött minden,hogy a másik ígymegúgy-de nem lehetne túllépni ezen? Felnőtt ember létetekre néha komolyan mondom rosszabbak vagytok néha mint a 16 évesek:( Most akkor toljak le mindenkit,vagy adjak osztályfőnökit? Nem hiszem,hogy ez megoldás lenne,meg nem is vagyok hivatott és felhatalmazott erre-de egyre szomorúbban látom a dolgok ilyen irányú elfajulását.

És még egyszer mondom: nem érdekel,hogy ki kezdte és mivel! Tessék privátban megbeszélni, ha másként nem megy!

Bocs, de ez nagyon kikívánkozott már-és természetesen nem csak Neked szól.

Üdv:
Péter

Olvastam mind. Van benne cinizmus, dolgok felnagyítása, de a zöme igaz sztereotípia (még ha fáj is néha az igazság).