Beszéltek plázacica nyelven? :DD
Ha nem, akkor egy kis gyorstalpaló!
A plázacica nyelv egy rendkívül gyakran használt nyelvjárás. Tulajdonképpen a magyar nyelvből alakult ki. Mondatszerkezete, ragozása hasonló a magyarhoz. A Plázacicanyelvet leginkább a fiatalok körében beszélik, azon is belül a plázacicák. A plázacica nyelvet sokat kutatják a tudósok, rendkívül változatos, több formája is ismert. Az írásbeliségben latin betűket, arab számokat és egyéb érthetetlen jeleket használnak.
Formái [szerkesztés]
Rövidített Magyar [szerkesztés]
A rövidített magyar leginkább az írásbeliségben nyilvánul meg. A szavak értelmetlenül rövidített változataival találkozhatunk ilyenkor, melyet csak egy plázacica nyelven beszélő ember ért meg. (Pl.: Ez np, me én n v fáradt -> Ez nem probléma, mert én nem vagyok fáradt)
Számosított Magyar [szerkesztés]
Ezekben az esetekben egy-egy számmal helyettesíthetünk egy szótagot, például a "6" használatával: "Ez nem 6 (jelentése: Ez nem hat)" A számbeli rövidítések más nyelvekből is származhatnak, például: "8" (angol eight) Jó8 -> Jó eight (kiejtve Jó éjt)
Általános Plázacica beszéd [szerkesztés]
Az általános Plázacica beszéd a legelterjedtebb formája a plázacica nyelvnek. Ilyenkor a szavakat megpróbálják a "legédesebb, legcukibb", vagyis legérthetetlenebb módon mondani. Ezt a nyelvjárást beszélik a legtöbben: a fiatal lányok, néhány homoszexuális, metroszexuálisok és a plázacicáknak tetszeni akaró fiatal fiúk.
Érthetetlen jelek [szerkesztés]
Az érthetetlen jeleket mindegyik formával lehet kompatibilisen használni. Ilyenkor egy-egy hangulatot, érzést vagy betűt érthetetlen jelekké alakítanak. (Pl.: <3 (szerelem jele), ^^, ^_^(mangásított boldog arc)
Bővebben az Általános Plázacica beszédről (ÁPCB) [szerkesztés]
Minden szóra alkalmazhatunk bizonyos szabályokat:
Becéző szabály: A legtöbb főnevet becéző alakban használják. Pl.: könyvecske → könyv, táblácska → tábla
Az „I” szabály: A szavakban az „I” betűt „eee”-re változtatjuk. Pl.: cuki → cukeee, ari → areee
Az „SZ” szabály: A szavakban az „SZ” betűt „C”-re változtatjuk. Pl.: szép → cép, szia → cia
Az „Y” szabály: Bizonyos rendkívüli esetekben az „I” betűt „Y”-ra változtatjuk. Pl.: szia → szya, sya, cya
Az értelmetlenség szabálya: valamikor egy-egy karaktert véletlenszerűen megváltoztatunk Pl.: hello → hella
Angolból átvett szavak fonetikusan írva szabály: Sok angol szót fonetikusan használnak a magyar plázacicák: hi → háj, bye → báj
Az „R” szabály: „R” betűket nagyon ritkán alkalmaznak, helyette „J”-t mondanak. Pl.: rendben → jendben, terem → tejem
Kiesés szabály: Sok esetben véletlenszerűen kihagynak bizonyos betűket. Pl.: nagyon → naon, szuper → szuer
A „GY” szabály: A szavakban a „GY” betűt sokszor változtatják „D” betűre. Pl.: nagyon → nadon, kagyló → kadló
Az „X” szabály: A szavakban a „KSZ” betűkapcsolatokat sokszor változtatják „X” betűre. Pl.: hol lax? → hol laksz?
A cenzúra szabály: Vulgáris szavakban egy-egy betűt megváltoztatnak. Pl.: fax → fasz, xar → szar, hulye → hülye
Egy-két sűrűn használt szó [szerkesztés]
ari, cuki, édi, cukorfalat, édi-bédi, tündi-bündi → aranyos
lúv, láv → szerelem (angolból)
lávollak → szeretlek (angolból)
cia, szya, háj, cija, hali, szió → szia
ikszdé, lol → arra mondják amit viccesnek tartanak
mizu? mizújs? hogy vagyol? → hogy vagy?
semkül → semmi különös
köcc, köcce, thx → köszönöm
komcsi → komoly
wekkamcsi → webkamera
oan → olyan
ne harizz → ne haragudj
oksa, oksa-moksa, rendicsek, rendi-bendi, → Rendben
szupi → szuper
van folytatás, hogy kapjatok tőle sokkot